Emberek

 

�ttekint�s
Az emberek az orkok ut�n ezer �vvel �rkeztek a kontinensre. Saj�t f�ldj�k dr�mai s�llyed�se miatt, telepesek megvetett�k a l�bukat Chantra nyugati vid�k�n. A t�rt�nelem szerint megtehett�k, hiszen tudtak t�zet csiholni. Eleinte az emberek b�k�ben �ltek, azt�n r�j�ttek, hogy az orkok a keleti vid�keken telepedtek meg, az emberek v�deni kezdt�k ter�leteiket.
Az embereknek viszonylag r�vid �lettartamuk van, m�r 80 �v jo hossz�nak sz�mit. Szaporod�suk is als�bbrend� az orkok�hoz k�pest, ahol az ut�dok sz�ma 3.

Kin�zet
�tlagos magass�g 175 cm, k�ts�gkiv�l a legmagasabb faj Chantr�ban. Ennek ellen�re az emberek egy olyan faj, melynek kin�zet�t nagyban befoly�solj�k a k�r�l�tt�k l�v� t�nyez�k, pl. b�rsz�nt, haj �s szem sz�nt nagyban meghat�rozz�k a t�rsadalomban foglalt hely�k, id�j�r�s �s �tkez�s.
Az emberek tiszt�ban vannak t�r�kenys�g�kkel, ez�rt sok energi�t fektetnek p�nc�lzat �s h�zak �pit�s�be. �k hozt�k l�tre a legl�tv�nyosabb p�nz�lzatokat Chantr�ban, �s szil�rd h�z�pit�si fejleszt�seket, amikben egy�tt v�delemben lehettek.

Szem�lyis�g
Az ember egy �sszetett faj, ami sok hasonl� jelleggel rendelkezik, de minden egyes embernek saj�t akarata van. El�g makacsok �s sokszor irigyek m�s erej�re, valamint a t�relm�k sem v�gtelen. �lvezik a h�bor�t, de h�resek a kedvess�g�kr�l �s tisztelet�kr�l. Szeretnek inni, �nekelni, mulatni, t�ncolni, sok fesztiv�lon van erre lehet�s�g�k.

K�pess�gek
Az emberek j�l b�nnak a t�zzel, igy vasat tudnak k�sziteni. Az emberek kov�csainak �gyess�ge terjedt az eg�sz f�ld�n. De nem csak ezeket a k�pess�geket birtokolj�k. M�s kreativ k�pess�geket is gyorsan elsaj�titottak, mint a szab�szat, p�nc�lk�szit�s �s gazdas�g.
Ezek a k�pess�gek fontos szerepet adtak az emebreknek Chantra nagyobb t�rsadalm�ban. Ez segitette �ket a t�l�lsben �s fejl�d�sben az �vek alatt.

T�rsadalom
Az emberis�g nagy hangs�lyt fektet a st�tuszba, fel�pit�sbe, �s a protokolokba. Id�r�l id�re l�trehoztak egy t�rsadalmat, ahol a leger�sebb rendelkezett a legnagyobb hatalommal a monarchia alap� rendszerben. Ezt k�s�bb gondosan kidolgozt�k.

T�rsadalmi szerkezet
Ez a szerkezet b�rhol megtal�lhat�, ahol emberek telepedtek meg. Az er�sek �s a befoly�sosok midnig magas pozici�kat k�pviseltek. A kultur�lis b�k�j�k �rdek�ben, mikor az embrek �regszenek �s emghalnak, az ut�daik veszik �t hely�ket, k�pess�geikt�l f�ggetlen�l.
Kiv�l�l l�knak az emberi t�rsadalom egyenl�nek t�nik, mind harcost, var�zsl�t �s keresked�t zgyanugy kezelnek. Persze ez nem midnig igy van, tisztelet, eg�szs�g meghat�rozza az �vek alatt, kivel hogyan b�nnak. Az emberi t�rsadalom oszt�lyokra bontja mag�t: Nemesekt�l (akik alegt�bb er�t k�pviselik), Munk�sokig (akik a legt�bb fizikai munk�t v�gzik el, a legalacsonyabb oszt�ly).

 

Oktat�s
M�s fajokhoz k�pest Chantr�ban, az emberek egy stabil oktat�si rendszert hoztak l�tre. Az oktat�st f�leg t�rsadalmi megk�l�mb�ztet�sek alapj�n hat�rozt�k meg, csak a legkiv�telesebbek kaphattak teljes oktat�st.
De ak�rmilyen harci technik�t v�lasztott is var�zsl�s helyett, lovagi vagy ij�sz k�pz�st, akkor is els�rend� tanit�st kaptak. Az oktat�si rendszer azokon aharcosokon alapszik, akik el�g sok�ig �lnek, hogy tud�suakt tov�bbadhass�k.

Hit
�vek alatt az emberi t�rsadalom el�g vall�sos lett. A v�ltoz�kony id�szakokban gyakran fordultak istenekhez magyar�zat�rt �s k�nyelem�rt. Ett�l n�tt a rem�ny�k �s hit�k.
De ahogy a t�rsadalmuk n�tt, sokan korrput� v�ltak, let�vedve �seik vall�si �tjair�l. Most m�r az emberek csak gyenge pillanataikban �s saj�t �nz� c�ljaikkal fordulnak a szellemekhez. Valakikben m�g �l er�sen a hit, valakikben nem, de a csatat�rre menet a hit az els� amivel szembe kell n�zni�k.

�pit�szet
Ez egy m�sik ter�let amiben kiemelkednek az emberek, pont az elementekt�l val� v�delm�k �rdek�ben. �Lvezik az �j szerkezetek megtervez�s�t, �s b�szk�k, hogy �pitm�nyeik ellen�llnak a k�rnyezeti t�nyez�knek.
�pit�sn �l a legfontosabb c�l a funkci�j�nak bet�lt�se; a v�delem �s a meleg. De nem csak v�delemre szolg�lnak, a st�tuszt is szimboliz�lj�k, pl. min�l nagyobb a h�zad ann�l fontosabb szem�ly vagy. Ezek az alapanyagokra is jelemz�ek, mert csak a nagyon gazdagok engedhett�k meg maguknak a k�ves �pitkez�st.

�tkez�s
Az emberek �lvezik a z�lds�gdi�t�t, csak ugy mint a h�sokat, de mint minden m�s, az �tkez�s is a t�rsadalmi helyzet�ket mutatja. Akik gazdagok, jobb min�s�g� z�lds�geket, �s egzotikusabb h�sokat vehetnek.

�lt�zk�d�s
Az emberek szab�szati k�pess�ge nagyon el�rehaladott, ez�rt �j �s sz�p mint�kat �s form�kat tudnak l�trehozni. TErm�szetesen a ruha is kifejezi a a st�tuszt, �s csak a gazdagabbak engedhetik meg maguknak a bonyolult diszit�seket. A szeg�nyek egyhang� �lt�z�ket viselnek, mig a gazdagok sz�nesben �s extravag�nsan �lt�zk�dnek. Garant�lt �lvezetet jelent a szemnek b�rmelyik emberi v�ros, ahol kedv�nk szottyant id�nket t�lteni.
Nem csak a szab�szatot fejlesztett�k ki, hanem a p�nc�l k�szit�st is.
K�tf�le p�nc�ltipus van: szeg�ny �s fel�ldozhat� harcosok b�r p�nc�lt viselnek, de ahogy feljebb l�pnek a rangsorokon joguk lesz ac�l p�nc�lt viselni.
Sok �r�s tervez�s k�vetkezm�nye a d�szes, de er�s p�nc�l, ami st�lusos �s kell�en er�s a harctereken.

 

Jog

Sok falunak szab�lyzata van a z�rzavarok elker�l�se v�gett. Az egyetlen hivatalos szab�lyzet Thoulanban tal�lhat�, a kir�ly igazgatja ezt. Csak az � szav�ra lehet �ttdolgozni.

B�ntet �s

Sokf�le b�ntet�forma l�tezik, a legs�lyosabb a hal�lb�ntet�s, de ink�bb sz�m�znek, mint kiv�geznek.

Harc

A z emberek tiszt�ban l�ve gyenges�geikkel, ink�bb pr�b�lnak h�bor�kat ker�lni, ink�bb manipul�lj�k a dolgokat ravaszs�ggal, �s m�s ir�nyokba tekintenek. Csak akkor t�madnak, ha biztosan �rzik az erej�ket, gyakran az ellenfel�k kisebbs�ge v�gett. Ha �rzik, gyeng�k, gyakran f�lre�llnak, �tcsoportosulnak, tov�bbi lehet�s�gekre v�rva.

M�gia

Fizik ai erej�k ellen�re sokak neki�llnak a m�gia elsaj�tit�s�ra. Eredm�nyk�nt, sok �v alatt olyan tud�st halmoznak fel, ami m�g a holdt�nd�ket is fel�lm�lja n�h�ny ter�leten.

Mai kiterjed�s/Er�

Az emberek ugyanoylan er�sek, mint b�rki Chantr�ban, de sokkal t�r�kenyebbek. A legjobbra t�rekednek, nem csak maguknak, hanem akikel t�r�dnek.




Orkok

 

�ttekint�s
Az orkok ezer �vvel az emberek el�tt elfoglalt�k Chantra vid�keit. Ez�rt sokkal nagyobb becsben tartott�k magukat embert�rsaikkal szemben, kb. 500 �vre rabs�gban tartott�k �ket.
�vek m�lt�n az emberek fell�zadtak �s kivivt�k szabads�gukat. 500 �vvel k�s�bb a kontinenst egy f�ldreng�s r�zta meg, ami a f�ld nagy r�sz�t az �ce�n al� s�llyesztette. Az orkok �s emberek a nyugati r�szek elhagy�s�ra lettek k�nyszer�tve, �s Ugdrasil vezet�se alatt az orkok l�trehoztak egy kisebb kol�ni�t, ahol �jra �pitkeztek.

Kin�zet
k�r�lbel�l 2 m�ter magasak, s�t�t b�rrel �s dr�tos hajjal, izmos fel�pit�s�ek, nemt�l f�ggetlen�l. 12 �ves korukra legt�bb ork el�ri a maxim�lis m�ret�t, �s 13 �vesen m�r feln�ttek.
Az fiatal orkoknak neh�z gyermekkorral kel szemben�zni�k, �gy vannak nevelve, mint az oroszl�nk�lyk�k; igy a fiatalok gyakran s�r�lnek, amit tisztelettel �s b�tors�g jel��l viselnek. A b�r�k gyenge, �ltal�ban ez�rt p�nc�lzatot hordanak csat�ban, lenge b�rb�l, ami ide�lis k�zelharcban.

Szem�lyis�g
Egy nagyon bar�ts�gtalan �s h�bor� kedvel� faj, akik a h�dit�st minden f�l� helyezik. Gyakran s�rt�ek �s gyorsan feld�h�dnek, nagyban k�l�mb�znek az emberekt�l �s a holdt�nd�kt�l.
Az orkok nem az inteligenci�jukr�l h�resek, egyszer�en szeml�lik az �letet, ritk�n foglalkoznak sok�ig �gyekkel, vagy bonyolitj�k t�l �ket. �ltal�ban ez nem okoz probl�m�t nekik, mindazon�ltal az orkok arr�l ismertek, hogy k�nnyen csapd�ba csalhat�ak, mivel k�ptelenek tiszt�n l�tni ami az orruk el�tt van.

K�pess�g
A harcm�v�szettel megaj�nd�kozva az orkok sokkal fittebbek �s er�sebbek, mint az emberek.
Kifinomult �jjeli �rz�kel�s�k is van, �jszakai l�t�suk egy�tt az �rz�keny szagl�sukkal egy rettenetes �jszakai ellenf�ll� teszi �ket. Ezen magasan fejlett �rz�keikkel szemben hal�suk gyenge, �s a legkevesebb szint k�pesek �rz�kelni.
Az orkok nem a legpomp�sabb teremtm�nyek, mindenek f�l�tt az er�szakot �lvezik, a fegyvereik tervez�s�ben is ez mutatkozik meg, legt�bb fegyver�k t�r�sre, ellens�geik �sszeszabdal�s�ra alkalmas.
Pontosan az orkok harcos �letstilusa miatt, a berserkerek t�bbs�ge nem haladja meg a 30as �veit, s�r�l�seik k�vetkezt�ben, melyeket �let�k sor�n szereztek. M�gis elgink�bb ez az oka a hossz� t�v� �pitkez�s�knek, hiszen az orkok nagyon k�nnyen fel�p�lnek s�r�l�seikb�l. A vad�szok �s var�zsl�k sokkal tov�bb �lnek, hiszen nem k�zelharcban csat�znak, akik ezt a p�ly�t v�lasztj�k, ak�r a 70es �veiket is meg�lhetik.

T�rsadalomszerkezet
Az orkoknak egy nagyon egyszer� t�rsadalmuk van, er�n alapszik, a Magas Orkok alatt mindenki egyenl�. Ezt a pozici�t b�rki el�rheti, aki �rez mag�ban el�g b�tors�got megpr�b�lni, ez a felemelked�si lehet�s�g annyira beleiv�dott az ork kult�r�ba, hogy nem tartozik �rul�s kateg�ri�ba, ha valaki p�rbajra hivja az aktu�lis Magas Orkot. Az az ork, aki gy�z, tiszteletet nyer, �s engedelmess�get az alatta �ll�kt�l.
Az orkok nagy r�sze berzerkerk�nt edz kiskorukt�l fogva. Id�r�l id�re a legb�trabbak vezet�k lesznek, m�g a gyeng�bbeket kirekesztik, �s m�s ter�leteken kell munka ut�n n�znie. Walcure �s Ugdrasil ideje el�tt, akik m�gia ut�n �rdekl�dtek, azokat cs�folt�k. De az ork ma m�r tiszteli a m�guss� v�l�s neh�z, figyelmet �s koncentr�ci�t ig�nyl� �tj�t.

 

Oktat�s

Az oktat�s nem jellemz� az ork t�rsadalomban. Ehelyett jobban szeretik, ha a fiatalok ell�tj�k m�r magukat. Egyed�l a harci technik�k elsaj�tit�s�ra van oktat�si programjuk.

Mikor egy ork, n� vagy f�rfi, k�pes j�rni, r�gt�n beleviszik a harck�pz�sbe, ahol napi 9 �r�t t�ltenek kik�pz�ssel. Mikor el�rik a feln�ttkort, 13 �vesen, a leger�sebb folytathatja az edz�st, mig a gyeng�ket m�s mez�kre k�ldik.

Hit

Az ork hit a m�lton alapszik, tisztelettel tekintve �seikre, mint mindennek a magj�ra. Minden ork a tiszteltek k�z� akar ker�lni, mikor meghalnak a csatamez�n, h�s�k lehetnek. Minden csata el�tt az orkok elv�geznek egy el� harcos ritu�l�t, amiben �seiknek im�dkoznak, �s megjel�lik fegyvereiket �s b�r�ket a megbecs�ltek neveivel. De tudj�k, hoyg enm �k az egyetlenek Chantra f�ldj�n, ez�rt tisztelelttel viseltetnek a t�bbi szellem ir�nt is.

�pitkez�s

A lak�s�pit�s, mint idea, �j fogalom az orkok �let�ben. Hosz� �veken �t vad �letet �ltek, kunyh�kban �s barlangokban, ink�bb mint id�t pazarolni �pitkez�si szerkezetekre. Ez a szeml�let egyre jobban megv�ltozott, ahogy egyre t�bbet �ltek egy�tt emberekkel. Mikor elhagyt�k s�llyed� f�ldj�ket, �s Chantr�ba j�ttek, magukkal hozt�k a h�z�pit�s �j lehet�s�geit is.

Az ork �pit�szet persze viseli mag�n primitiv multjukat, mint pl. a k� a legpopul�risabb anyag. Ennek eredm�ynek�ppen h�zaik szolidak, nincs d�ldiszitve, p�r szob�val, amiknek magass�ga megfelel� m�reteikhez.

Az orkok agressziv hajlamaikat sem felejtett�k el, gyakran d�szitik h�zaik k�lsely�t elef�ntcsontokkal, amik er�s megjelen�st sugallnak.

�tkez�si szok�sok

Az orkok �trendje egyszer�, h�sra koncetr�l�dik. Ez�rt vad�sznak, ezzel egy�tt edzenek �s pihennek is t�pl�l�kszerz�s k�zben. Csak akkor k�pesek z�lds�geket enni, mikor betegs�g miatt kezelik �ket

�lt�zk�d�s

Az �s�k nem nagyon visletek ruh�kat, jobban viselt�k a term�szetes megjelen�st, idej�ket harcra �s nem szab�szatra forditott�k .

Az emberekkel val� egy�tt�l�s felkeltette �rdekl�d�s�ket az �lt�zk�d�s ir�nt, a b�rt v�lasztott�k.

Ak�rc sak az �pitkez�s, az �lt�zk�d�s is az emberekt�l sz�rmazott. Neh�z megmondani a k�l�mbs�get a napi viselet�k �s a b�rp�nc�jaik k�zt, mert midnektt� egyszer� stilus�, �s vagy piros vagy feh�r, mert nincs t�l nagy fest�si tapasztalatuk.

Kis� rletet tettek a f�m p�nc�lk�sz�t�sre is, de m�g finomitaniuk kell ezt. Ennek eredm�nyek�ppen csak neh�z �s alaktalan p�nc�lokat k�szitenek, amiket csak orkok tudnak hordani.


 

Jog

Az ork jog 10 kulcsfontoss�g� szempont k�r� csoportosul, 3 a gyilkoss�gra, 3 h�bor�ra, 2 lop�sra, 2 ad�ra vonatkozik.

Akik megs�rtik a jogot, el�bb a helyi vezet� �llapitja meg b�ncselekedet�t, majd ut�na b�ntetik. Az ork b�ntet�s ink�bb fizikai, mintsem beb�r�tnz�s, az ostoroz�s a legygakoribb b�ntet�s. P�r b�n hal�lb�ntet�st �rdemel, de ez csaka kkor hajthat� v�gre, ha egyhang� belegyez�s van, �s ltal�ban csak oylanok ellen, kik menek�lnek a harct�rr�l, ahelyett, hogy harcoln�nak �s meghaln�nak.

B�ntet �s

A legnagyobb b�n, amit csak ork elk�vethet a menek�l�s a csatat�rr�l, s ellens�g h�trahagy�sa. Ha az orkok a h�boru befejez�se n�lk�l t�rnek vissza, biztosan hal�lra it�ltetik magukat. A t�bbi b�ncselekm�ny megit�l�se szab�lyokon alapszik, minden faluban, de a fizikai b�ntet�s mindig el�nyt �lvez.

Harc

Az orkok komolyan veszik a harcot, �let�k nagy r�sz�t harci k�pess�geik fejleszt�s�vel t�ltik. Mikor nem harcolnak, akkor a technik�jukat t�k�letesitik, �lezik fegyvereiket, vagy bar�tokkal, csal�ddal p�rbajoznak. A harc l�tez�s�k eleje �s v�ge.

M�gia

Annak ellen�re, hogy a mes�k �s a t�rt�nelem sok nagy m�gusr�l sz�l, nagyon kev�s ork v�lasztja ezt az utat, a tradicion�lis berzerker �ttal szemben. Akik m�gis m�gi�t v�lasztanak, sok neh�zs�ggel n�znek szembe, mivel nincs sok tehets�g�k erre, kem�nyen kell dolgozniuk, mint b�rmely m�s n�pnek. Akik v�g�l elsaj�titj�k a m�gia kezel�s�t, semmivel sem lesznek gyeng�bbek, mint ak�rmelyik var�zshaszn�l� Chantr�ban.

Mai er�

Az emberi rabszolgas�g ut�n, az orkok elszigetelve �ltek. De ez a z�rk�zotts�g egyre gyeng�lt, III Ladeus �s az emberek b�kekis�rletei �ltal. R�vid �letciklusuk ellen�re az orkok ma m�r falk�kban bukkannak fel Chantra eg�sz ter�let�n, mivel nemz�k�pess�g�k p�ld�tlan.



Holdt�nd�k


 

�ttekint�s
A holdt�nd�k valaha norm�l t�nd�k voltak, de s�t�t var�zslataik miatt mut�l�dtak. A h�rom nagy t�nda n�p k�z�l az egyik ben�pesitette az �szaki vid�ket, �k lette az els�k is, akik a Nagy H�bor�ban r�szt vettek. ENnek apusztito h�borunak a k�vetkezm�nyek�nt a f�rfi popul�ci� nagy r�sze kihalt, csak kevesek tudtak elmenek�lni, �s a n�kkel egy�tt �rny�kokba rejt�ztek a vil�g el�l. Ahogy telt az id� a n�k �tvett�k a f�rfiak szok�sait, �s kitanult�k a fegyverforgat�st �s a m�giahaszn�latot. A p�r megmaradt f�rfi ki volt z�rva a csat�kb�l, mivel t�l fontosak voltak a k�z�ss�g szempontj�b�l. A sors fintora, hogy a f�rfiak m�r csak n�k nemz�s�re lettek alkalmasak. Igy a holdt�nd�k el�l�ptek �rny�kvil�gukb�l, hogy m�s szaporod�si m�dok ut�n kutassanak. Igy ismert�k meg �ket az emberek �s orkok.
Annyira sz�gyelt�k ezt, hogy sz�zadokra visszah�z�dtak �jb�l a s�t�ts�gbe, csak egyszer fedve fel magukat, mikor f�ldj�ket orkok �s emberek t�madt�k meg.

Kin�zet
A holdt�nd�k alakja ny�l�nk, karcs�, hossz�, hegyes f�lekkel, sokkal hegyesebb, mint a t�bbi t�nde faj�. Ez a jele az er�szakos �s szik�r nevel�s�knek. Finom �s rugalmas b�r�k miatt k�nnyen szenvednek s�r�l�seket. Ezeket mint tetov�l�st, b�szk�n viselik.

Szem�lyis�g
A holdt�nd�k k�z�ss�ge sz�pen kialakult, mikor �vekig elszigetelve �ltek. Az arrog�ns �s makacs viselked�s tipikus n�luk, ak�rcsak a t�bbi faj len�z�se. Ez a makacs jellem�k sokszor okozott egym�s k�zt is s�rl�d�sokat, gyakran bels� h�borukba torkollott.
Az �vek sor�n csitultak a n�zeteik, s a t�bbi faj ir�nt is kifejezt�k tisztelet�ket.
K�nny � k�s �s ij haszn�latuk messze hires volt, sokan kock�ztatt�k �let�ket, hogy holdt�nde emstert�l tanulhassanak.
�jszakai szok�saik is belesz�ltak fejl�d�s�kbe, kitanult�k a nyomk�vet�st, b�rmit becserk�sznek hatalmas t�vols�gb�l is, m�g ha kev�s dolgot tudnak is r�la.
Var�zslatos k�lsej�k ellen�re gyorsan d�hbe gurulnak, �s akik utj�kba ker�lnek, f�lhetnek.

T�rsadalom
T�rsadal muk nagyon struktur�lt, oszt�lymegk�l�mb�zet �sekkel tele, amik ritk�n v�ltoznak, m�g akkor sem ha f�ggetlen csoportok j�nnek l�tre.
A rangl�tr�n felfele t�rni rettent� neh�z �s ritka, mig lefel� s�llyedni megszokott. A legals� oszt�lyt "kisebb holdt�nde" n�ven ismerik, �s �k a m�sodik legnagyobb oszt�ly. Ez a szekci� f�leg rabszolg�kb�l �ll, akik f� feladata b�ny�szni, ez aneh�z munka megr�viditi �let�ket, 500 �v al�.
A "k�z�pholdt�nd�k" oszt�lya a legnagyobb, �s egy hatalmas er�t k�pviselnek a t�rsadalomban, f�leg h�bor� idej�n. F� feladatuk a termel�s �s gy�rt�s, felel�ss�g�k van az �lelmez�s �s viz ell�t�s felett.
A "nagy holdt�nde" oszt�ly a legmagasabb a t�rsadalmukban, �k a vezet�k, akik h�borukat vezetnek, �s a kultur�ba is belesz�lnak. A szelektiv szaporod�s �vei alatt, mint F� holt�nd�k v�ltak ismert�. �k �reg b�lcs t�nd�k, akik hatalmas tud�st �s tapasztalatot birtokolnak.


 

Oktat�s
A holdt�nd�k egy t�l�l�torn�t rendeznek, hogy a t�rsadalom gyeng�bb elemeit kiselejtezz�k. Mikor a holdt�nd�k el�rik 50. �v�ket (emberekn�l ez 10), r�szt vesznek egy k�pess�gfelm�r� teszten, hogy kider�lj�n, hol a hely�k a t�rsadalomban. hogy sz�leik mell� ker�lnek-e, vagy lejebb.

Hit
A t�bbi t�nd�hez ahsonl�an �k is teljesen hisznek a szellemek erej�ben. S�t�t m�gi�n kereszt�l k�pesek test�ket �tv�ltoztatni, de ezt csak t�l�l�sre haszn�lj�k. Nekik van a leger�sebb hit�k az eg�sz kontinensen.

�l�hely
Sok �vvel ezel�tt, a holdt�nd�k civiliz�ci�ja magasan a f�k tetej�n l�tezett, azomban az �szaki vid�kre k�nyszer�ltek, barlangokba h�z�dtak. Megunva a barlangi �letet, hamarosan h�zak �s faluk �pit�s�be kezdtek. A f� holdt�nde h�zaknak k�t szintj�k �s bonyolult diszit�s�k van. Ink�bb felfel� �p�tkeztek, utalva fatet�s l�t�kre.

�tkez�s
Di�t�n �lnek, ak�rcsak az emberek, de sokf�le gomb�t �s gy�gyn�v�nyt haszn�lnak. Elk�l�n�lve �tleznek, sz�rny� �tkez�si szok�saik miatt.

Ruh�zat
A holdt�nde kultur�ban rettent�en fontos a megjelen�s. Nagy b�szkes�ggel viselik ruh�ikat, s ruh�ik figyelemkelt�sre lettek tervezve. Sok sz�nt �s testhez�ll� ruh�kat k�szitenek. Akkora hangs�lyt fektetnek az �lt�zk�d�sre, hogy akit rangj�n fel�li �lt�z�kben tal�lnak, az komoly b�ntet�ssel n�z szembe, vagy ak�r hal�llal lakol.


 

B�ntet�s
A holdt�nd�k nagy hangs�lyt fektetnek t�rsadalmuk helyes egyens�lyban tart�s�ra, s az oszt�lyokat, melyek b�n�sek, elpusztitj�k. Az oszt�lyok k�zti szerelem tilos, akiket m�gis rajtakapnak, hal�lb�ntet�sben r�szes�lnek. Nagyon ritka a holdt�nde t�rsadalomban a gyilkoss�g, lop�s, ez�rt lehetetlen elker�lni a b�ntet�st. A hal�lb�ntet�s a legszigor�bb b�ntet�s, amit b�rt�n �s v�g�l kiiktat�s k�vet.

Jelenlegi kiterjed�s
A holdt�nd�k ma a keleti �s �szaki vonalakra f�kusz�lnak. B�k�sen �lnek az orkok mellett. M�g msot is arrog�ns �s b�szke t�rsadalom, de megtanult�k toler�lni a kiv�l�ll�kat, saj�t hossz� �let�k megov�sa �rdek�ben is.